Termékajánló
Termék részletek


A társadalmi lét ontológiájáról 1-3. LUKÁCS GYÖRGY

A társadalmi lét ontológiájáról 1-3.  LUKÁCS GYÖRGY

Fő kategória >FILOZÓFIA >Ismeretelmélet
Termék ára
5 000 Ft5000
Cikkszám
AD119784
Megosztom
Funkciók
Tömeg
2,5 kg/db
Rövid leírás a termékről

Lukács György
A társadalmi lét ontológiájáról 1-3.
Lektor:Endreffy Zoltán
Fordította:Eörsi István
Kiadó:Akadémiai Kiadó - Magvető Kiadó
A kiadás helye: Budapest
A kiadás éve: 1985
ISBN-szám: 963-05-4072-x
Lukács György jogutódai 1976
Kötés: eljes vászon kiadói borítóban
Oldalszám: 1 -3 kötet összesen:1699
Nyelv: Magyar
Méret:24 cm x 15 cm
Súly:2.50 kg.
Állapot:***** KIFOGÁSTALAN "ÚJ"
Ár:5.000 - Ft. (az I-III.kötet együtt)
A termék tulajdonságai
André Tosel
Az idős Lukács és a Budapesti Iskola
Körülbelül az 1970-es évek közepéig a marxizmus egyértelmű hivatkozásként jelen marad a társadalmi vitákban és a közgondolkodásban. Ez az az időszak, amikor a nemzetközi kommunista mozgalmon belül a marxizmus nagy, “eretnek” alakjai, akiknek gondolkodása a húszas évektől formálódott ki, s akik átélték a sztálinizmus és a posztsztálinizmus viszontagságait, megalkotják szellemi végrendeletüket, s bizonyos népszerűségre tesznek szert. Közéjük tartozik az 1971-ben elhunyt Lukács György és az 1977-ben eltávozott Ernst Bloch: mindketten haláluk előtt nem sokkal adják közre utolsó nagy művüket, Lukács a Zur Ontologie des gesellschaftlichen Seinst (A társadalmi lét ontológiájáról, 1971), Bloch pedig az Experimentum Mundit (1975). Bizonyos értelemben hasonló a helyzet Antonio Gramsci fő művével is: a Quaderni del carcere (Börtönfüzetek) – eredeti változatában, Valentino Gerratana gondozásában – 1975-ben kerül publikálásra (felváltva a P. Togliatti által sajtó alá rendezett korábbi, tematikus kiadást, amely az ötvenes évektől az olasz marxisták egész nemzedékének gondolkodását alakította), s fényével utoljára még beragyogja a praxisfilozófiát. E művek a dogmatikus, idejétmúlt marxizmus–leninizmus–sztálinizmus előfeltételeit bírálják, kétségbe vonva igényét az egyedüli, kizárólagos igazság birtoklására. Lukács, miután megmenekült az 1956-os magyar felkelést követő szovjet megtorlástól, a társadalmi lét ontológiájáról írt művét kifejezetten a létező szocializmus demokratikus megújulásának elméleti alapjává kívánja tenni.

Ezek az évek egyben a marxizmus szellemi és morális indíttatású reformjára irányuló programok sokszínűségének évei is. Közös vonásuk a szovjet típusú “dialmat” és “törtmat” elutasítása, valamint az a törekvés, hogy új lendületet adjanak az összezavarodott, zsákutcába jutott forradalmi mozgalomnak. E nagy ívű elaborátumok tényként fogadják el az elméleti pluralitást, ugyanakkor nem mondanak le az elmélet és a gyakorlat újfajta egységének megteremtéséről, amelyet egy valóban demokratizált, forradalmi egységét azonban megőrző párt hivatott megtestesíteni. Alapvető hasonlóságuk – a szenvedélyes kapitalizmusellenességen túl – alighanem ebből a közös politikai és szervezeti előfeltevésből fakad. Mindegyik az elmélet és a gyakorlat újbóli egységét kutatja, s az elmélet valamennyiüknél a történelmi materia­lizmust mint a kapitalista fejlődéssel – ellentmondásaival, átalakulásának lehetőségeivel – kapcsolatos ismereteket jelenti, a gyakorlatot pedig mint a kommunista pártok által vezetett tömegek történelmi cselekvését identifikálják. Végül mindegyiket az a meggyőződés jellemzi, hogy a marxi elméletnek tisztán filozófiai vagy metaelméleti tisztázáson kell átmennie ahhoz, hogy érvényesíthesse heurisztikus képességét a kapitalizmus és a szocialista társadalom módosulásainak elemzésével kapcsolatban.

A közös vonások mellett lényegi különbözőségek is fellelhetők (bizonyítva a marxi örökség termékenységét és többértelműségét) mind az elméleti hivatkozások terén – középpontban Hegel értékelésével és a dialektika értelmezésével –, mind pedig a követendő politikával kapcsolatos jelentékeny eltérések tekintetében (különösen ami az állam, a jog, az etika, az ideológia és a kultúra szerepét illeti). A Marxhoz való visszatérés jegyében mindenki megteremti a maga Marxát – egy főként metaelméleti Marxot.

Tartalom
I. kötet: Történeti fejezetek:
Egy poszthumusz mű története 9
Bevezetés: A probléma jelenlegi állása 15
Neopozitivizmus és egzisztencializmus 37
Neopozitivizmus 39
Kitérés Wittgensteinről 70
Egzisztencializmus 76
A jelen filozófiája és a vallásos szükséglet 101
Nicolai Hartmann előrenyomulása egy igazi ontológia felé 127
Hartmann ontológiájának szerkezeti elvei 132
Szempontok Hartmann ontológiájának bírálatához 150
Hegel hamis és igaz ontológiája 181
Hegel dialektikája az "ellentmondások trágyájában" 183
Hegel dialektikus ontológiája és reflexiós meghatározások 234
Marx ontológiai alapelvei 279
Előzetes módszertani kérdések 281
A politikai gazdaságtan bírálata 302
Történetiség és elméleti általánosság 340
Jegyzetek 427
II. kötet: Szisztematikus fejezetek
A munka 9
A munka mint teleológia tételezés 16
A munka mint a társadalmi gyakorlat modellje 55
A szubjektum-objektum-viszony a munkában és ennek következményei 101
A reprodukció 135
A reprodukció általános problémái 137
Komplexusokból álló komplexusok 179
Az ontológiai elsőbbség problémái 232
Az ember reprodukciója a társadalomban 258
A társadalomnak mint totalitásnak a reprodukciója 283
Eszmei mozzanat és ideológia 335
Eszmei mozzanat a gazdaságtanban 337
Az eszmei mozzanat ontológiájáról 381
Az ideológia problémája 448
Az elidegenedés 563
Az elidegenedés általános ontológiai vonásai 565
Az elidegenedés ideológiai nézőpontjai. A vallás mint elidegenedés 626
Az elidegenedésnek és megszüntetésének objektív alapjai. Az elidegenedés jelenlegi formája 740
Jegyzetek
III. kötet: Prolegomena


Kiadó
Akadémiai Kiadó
Polc
B/2

Vélemények a termékről
Nincs vélemény a termékről
Webáruház készítés