DOGPORT.HU

dogport.hu

Hírek

2017.03.17

Hírlevél

Látogató számláló

0
0
0
6
9
8
2

KATEGÓRIA ISMERTETŐ

.


GASZTRONÓMIA

gasztronómia, gasztrológia <gör.>: ínyencség, az ételek, italok kifinomult élvezete, az étkezés művészete. A magasabb szintű szakácsmesterség (szakácsművészet) tud.-a. Tágabb értelemben az étkezés kultúrája, amely magában foglalja a terítés, a tálalás stb. kultúráját is.

Forrás: szojelentese.com

Gasztronómia


HOBBI

A hobbi (eredeti angol írásmóddal hobby) a korábbi „passzió” vagy a szabadidőben végzett, pihenést, kikapcsolódást szolgáló tevékenységek gyűjtőneve. A középkori Angliában a solymászat igen népszerű időtöltés volt, és az összes e célból használt különböző madár közül talán a kabasólyom (angolul Eurasian Hobby, latinul Falco subbuteo) volt a legnépszerűbb. Állítólag innen ered az átvett angol szó. Egy másik magyarázat szerint az elnevezés egy másik pihenéssel kapcsolatos, hobby-nak nevezett állatról kapta a nevét: ez az állat egy kis termetű versenyló fajta volt. A „hobby-horse” kifejezés egy faragott botot, vagy „vesszőparipát” jelölt, amilyent a két lába közé kapva a magyar gyerekek is használtak régebben „lovacskázáshoz”. Innen ered a „to ride one's hobby-horse” angol kifejezés, ami magyarul azt jelenti, hogy "kedvenc időtöltésének áldoz", vagyis valamilyen kikapcsolódás jelleggel végzett tevékenységet folytat. Hobbija az embernek érdeklődés és örömszerzés miatt van, nem anyagi eredményekért. Hobbi például különböző tárgyak gyűjtése, a barkácsolás, a sport és a művelődés is. Az elmélyülten végzett hobbitevékenységnek következménye lehet, hogy valaki alapos ismeretekre, jártasságra és készségre, tudásra és tapasztalatra tesz szert egy vagy több területen. A cél mégsem az előbbi, hanem az önmegvalósítás, vágyak kiélése, a személyes célok megvalósítása.. folytatás… Forrás:WIKIPÉDIA a Szabad Enciklopédia

Hobbi


IDEGENNYELVÜ

Könyvek kiadványok angolul,németül,franciául és más idegen nyelven.

Idegennyelvü


IRODALOM

Irodalomnak nevezzük azokat az írott műveket, szövegeket tágabb értelemben, amelyeket többnyire nagyobb nyilvánosság elé szánnak (kivéve pl. személyes napló művészek esetében). Nem nevezzük a szó szoros értelmében irodalomnak például a napi bevásárló listát. Azonban, ha egy ilyen lista kerülne az 1300-as évekből magyar területről elő, az számunkra mégis az irodalomhoz tartozna, méghozzá a nyelvemlékes korhoz. Az irodalomhoz hozzátartozik az ún. irodalom előtti korból származó, írott műveket helyettesítő, szájhagyomány útján terjedő, folklorisztikus emlékeket. Ilyenek például a mondák, mesék. Irodalomtörténeti-nyelvhasználati szempontból lehet vizsgálni akár pop dalszövegeit, amelyek magyaros (értékmegőrző) szerepvállalással íródtak (aktív anyanyelvhasználati igényt tükrözve)....

Forrás: WIKIPÉDIA A szabad enciklopédia.

Irodalom


 

JOG

A jog kifejezést mind a jogtudományban, mind a köznyelvben több értelemben használjuk, épp ezért sokféle jog meghatározással találkozhatunk. Egyfelől a jog jelentheti a jogszabályokat is, a tárgyi jogot (ius est norma agendi), másfelől jelentheti a jogosultságot, az alanyi jogot, tehát azt, hogy bizonyos személynek cselekvési lehetősége van a tárgyi jog adta keretek között (ius est facultas agendi).[1] A jog, mint jogszabály olyan magatartási szabály, norma, amelynek a keletkezése az államhoz kötődik, a társadalomban általánosan kötelezőek, és érvényesülésüket az állami szervek végső soron kényszerrel biztosítják.

Forrás: WIKIPÉDIA A szabad enciklopédia.

Jog


 

KÉPESLAP, LEVELEZŐLAP

Képes levelezőlap vagy képeslap[1]- postai terjesztésű levelezőlap, boríték nélkül is feladható, mérete megszabott, melynek az egyik oldalát vagy annak egy részét illusztráció, kép díszíti. Két kategóriáját különböztetnek meg: postai és magánkiadványokat. A képeslap a postai levelezőlapból fejlődött ki, de előfutárai már korábban megjelentek. Az Osztrák–Magyar Monarchiában 1869. október 1-jén hozták forgalomba az első „levelezési lapot”,[2] amin a „Correspondenz-Karte” feliraton kívül az osztrák és a magyar címer volt látható. Egy hónappal később a német feliratot felváltotta a magyar „Levelezési lap”. Párizsban, 1878. június 1-jén a nemzetközi postakonferencián elfogadták hivatalos postai küldeménynek.

Forrás: WIKIPÉDIA A szabad enciklopédia.

Levelezőlap


KÉZIRATOK

kézirat (görögül autographonlatinul manuscriptum). Manapság valamennyi olyan kézzel írt dokumentumot (könyv, feljegyzés, levél, napló (napló stb.) kéziratként értünk, mely szerzője miatt vagy tartalmánál fogva kiemelkedik az egyéb kézírásos iratok közül.[1] Nyomdai vonatkozásban minden olyan irat, amit nyomtatás érdekében nyomdába leadnak (tehát nemcsak írás, hanem lehet például grafika vagy ábra is). Kéziratnak nevezik a nem a nagyközönségnek szánt műveket is, ilyen lehet egy színdarab, forgatókönyv, vagy csak valamilyen kidolgozandó mű vázlata.[2]

Az autográf kézirat olyan eredeti, saját kézzel írt szöveg (eredeti kézirat, levél, okmány, aláírás), melynek szerzője jelentős, neves személy. Általában a személy hagyatékának darabja. Forrás: WIKIPÉDIA A szabad enciklopédia.

Kéziratok


 

LEXIKONOK

Az enciklopédiák vagy lexikonok az emberi tudás írásos, a fogalmakat valamilyen rend szerint tárgyaló gyűjteményei.

A „lexikon” és az „enciklopédia” is nemzetközi szavak, mindkettő görög-latin közvetítéssel került a világ nyelveibe. A kettő mára azonos fogalmat takar, a jelentésük és a műfaj története alapján azonban tehetünk finom különbséget: a lexikon végső soron a görög lexisz „szó” jelentésű szóból eredeztethető, jelentése voltaképpen: „szavak gyűjteménye, szójegyzék, szótár”, az enciklopédia viszont a görögenkükliosz paideia (εγκύκλιος παιδεία: „általános, mindenre kiterjedő oktatás”) kifejezésből ered, abból olvadt össze egyetlen szóvá.

Az enciklopédiák tehát ennek megfelelően a tudomány (vagy egy tudományterület) egészét kívánják felölelni (régebben gyakran hierarchikus rendben, az összetartozó témákat egymás mellett tárgyalva, lásd tezaurusz), míg a lexikonok nemritkán csak kisebb tartomány tárgyalását tűzik ki célul, a fogalmakat pedig betűrendben közlik, ahogyan elődeik, a szójegyzékek. Mióta legújabban az enciklopédiák is többnyire betűrendben adják a fogalmakat, a különbség szinte teljesen elhalványult, a két megnevezést szinonimaként használják, legfeljebb az etimológiával megtámogatott jelentéskülönbség alapján válogatnak egy-egy mű célja szerint, az enciklopédia elnevezést az átfogóbb, általánosabb célú munkákra, a lexikon megjelölést főként a specializáltabb gyűjteményekre tartva fenn, de messze nem teljes következetességgel.[1]

A két megnevezés alkalmazásáról annyi azonban elmondható, hogy míg az általános, átfogó jellegű munkák némelyike a „lexikon” nevet viseli (A Pallas nagy lexikonaTolnai világlexikona), addig a részterületekkel foglalkozó művek meglehetősen ritkán neveztetnek enciklopédiának (a Magyar néprajzi lexikon és az Orvosi lexikon mind lexikon, és nem Néprajzi/Orvosi enciklopédia stb.). Az enciklopédiák között viszont van speciális célra vagy olvasókörnek szóló (zsebenciklopédia, gyermekek enciklopédiája), és olykor nevükben is vállaltan külön figyelmet fordítanak az egyetemes tudás mellett egyes nemzetek/kultúrkörök tudására (a Nagy szovjet enciklopédia a szovjet világra, az Encyclopædia Britannica az angolszász kultúrkörre). Forrás: WIKIPÉDIA A szabad enciklopédia.

 

Lexikonok


 

MATEMATIKA - LOGIKA

A matematika, tárgyát és módszereit tekintve, sajátos tudomány, mely részben a többi tudomány által vizsgált, részben pedig a matematika „belső” fejlődéséből adódóan létrejött (felfedezett, ill. feltalált) rendszereket, struktúrákat, azok absztrakt, közösen meglévő tulajdonságait vizsgálja.

A logika az érvényes következtetések és bizonyítások, illetve az ezzel összefüggő filozófiai, matematikai, nyelvészeti és tudományos módszertani kérdések tudománya A logika a filozófia része egyfelől a hagyományos besorolás miatt, másrészt amiatt, hogy a logikai elméletek szoros kapcsolatban vannak ismeretelméleti ésnyelvfilozófiai kérdésekkel. Ezen felül a 19. század vége óta a logika elválaszthatatlanul összefonódott a matematikával. A matematikai elméletek láttathatók logikai elméletekként, a logikaiak pedig gyakran jól vizsgálhatók matematikai eszközökkel.

A logika alapfeladata, hogy olyan formai kritériumokat tárjon fel, amelyek szerint egy adott igaz, vagy igaznak feltételezett p1p2, , …, pn állítások (azaz a premisszák) esetén helyesen következtethetünk egy q kijelentés (a konklúzió) igazságára. Szimbolikusan a következtetés: Forrás: WIKIPÉDIA A szabad enciklopédi

 

Matematikaa


MEZŐGAZDASÁG

mezőgazdaság: a nemzetgazdaság ága; legfontosabb ágazatai: a →növénytermesztés és az →állattenyésztés, tágabb értelemben az →erdészet és a →halászat is. Termékei nyersen v. feldolgozva kerülnek emberi fogyasztásra, ill. termelő felhasználásra: élelmiszerek (kenyér, rizs, cukor, tej, tojás stb.), élvezeti cikkek (dohány, szeszes italok, kávé stb.), ruházati nyersanyagok és más használati tárgyak alapanyagai (természetes rostszövetek, gyapjú, bőr stb.), takarmányok, vetőmagok, továbbá energetikai és különféle ipari nyersanyagok (így pl. biogáz, alternatív üzemanyagok, gyógyszeripari alapanyagok, ipari oldószerek és műszerolajok).

Történet. Múltja több mint tízezer éves. A halászattal, vadászattal és gyűjtögetéssel szemben a ~ tudatos termelő tevékenység. Sokáig csak kiegészítette a természetből nyert táplálékokat. Eleinte a természetes vegetáció megritkításával, gumós és lágy szárú növényi részek ültetésével jutottak terméshez. Nagy előrelépést jelentett több növényfaj termesztésbe vonása, valamint az állatfajok →háziasítása, ez főként a kontinentális és a szubtrópusi klímaövezetek határain folyt (DNy-Ázsia, DK-Ázsia, a mai É-Kína, a mai Ny-Szudán és K-Etiópia, a Niger f. középső szakasza, a mai Mexikó és Peru területe). A domesztikáció a Kr. e. 10. évezredben kezdődött, és a Kr. e. 2. évezredben fejeződött be. A →földművelés vsz. a Kr. e. 10–8. évezredben, a Közel-Keleten kezdődött. Az állandó települések kialakulása, az áttérés a vadászatról az állattartásra eltérő helyeken és más-más sorrendben történt (→neolitikum). A háziasított fajok lassan terjedtek el a Földön, jelentős különbségek alakultak ki az egyes térségek között.

Forrás: Magyar Nagy Lexikon

Mezőgazdaság


MITOLÓGIA-MONDÁK-LEGENDÁK

A mitológia szó (görögül: μυθολογία, a μυθος mythos – történet, legenda, és a λογος logos– beszámoló, beszéd szavakból) tulajdonképpen a mítoszok továbbmondását jelenti – olyan történetekét, amelyeket egy bizonyos kultúra igaznak hisz, és amelyekben természetfeletti események, személyek, lények szerepelnek. E történetek célja általában az, hogy magyarázatot adjanak az univerzum és az emberiség természetére, keletkezésére. A mitológia jelen van a legtöbb vallásban, és a legtöbb mitológia kapcsolódik legalább egy valláshoz. A történelem folyamán a különböző kultúrák természetes és erőszakmentes egymásra hatásának következtében különböző mitológiák összeolvadtak.

A modern szóhasználatban a „mitológia” jelentheti egy bizonyos kultúra vagy vallás mítoszainak összességét (mint a görögegyiptomi és a skandináv (északi) mitológiáknál), vagy a mítoszok gyűjtésével, tanulmányozásával és értelmezésével foglalkozó tudományágat.

monda epikus népköltészeti műfaj, amely valamely valós jelenséghez kapcsolódik, de csodás elemekkel beszél keletkezéséről, az illető helyhez, személyhez, jelenséghez fűződő hiedelmekről. A szó a nyelvújítás korában keletkezett, a mendemonda ikerszóból vonták el, korábban a 17. században már használták a monda-monda kifejezést költött történet értelemben. A népnyelv azonban nem jelölte meg konkrétan a műfajt, igaz történetet, históriát, régiséget emlegettek. Hasonló a helyzet más európai nyelvekben is, az angol és a francia legendának nevezi a mondákat.

Elsősorban történeti hagyományokat dolgoz föl a kultúrközösség hőskorából. Egyfelől a mítosszal, másfelől a mesével rokon. Verses és prózai egyaránt lehet. Fő csoportjai a hiedelemmondák (pl. a halálról), a történeti mondák (pl. királyokról),eredetmagyarázó mondák. Gyakoriak a vándormondák. A különböző nemzetek mondakincsét a 19. században kezdték el gyűjteni, feldolgozni, esetenként kiegészíteni.....

"A magyar mondakincset, leginkább VörösmartyAranyJókaiMikszáthKrúdy használta föl. Benedek Elek állította össze a legteljesebb és legismertebb magyar mondagyűjteményt.

legenda – (lat. olvasandó) - általában - egy vallási tárgyú kisepikai műfaj. Általában egy vallási szempontból fontos személy, szent, mártír, pap, vallásalapító életéről, egy szent hely, templomereklye, ünnep keletkezéséről szól. A legtöbb vallás és irodalom ismeri. Szűkebb értelemben azt a középkori műfajt nevezzük így, amely a keresztény szentek életét mondja el. Eredetileg a szentté avatásra készült élettörténet (lat. vita), amely később a szerzetesek, apácák olvasmányául szolgált. Fő eleme a csodatételek és a szent erényeinek felsorolása, ezáltal a legfontosabb erkölcsi tanítások, példák bemutatása.

bencés rendben elterjedt az a szokás, hogy a szerzetesek étkezési időben felolvassák őket. A magyar irodalom leghíresebb legendái latin nyelven a Szent IstvánrólImrérőlSzent LászlóGellért püspökrőlErzsébetről, magyar nyelven a Szent Margitról szólók. Legendáriumokban gyűjtötték össze őket, legnépszerűbb közülük a 13. századi Legenda aurea.

Forrás: WIKIPÉDIA A szabad enciklopédia

MITOLÓGIA-MONDÁK-LEGENDÁK


MŰSZAKI

MŰSZAKI KÖNYV:régi használt antik technikai barkács fizika könyvek építészet gépészet mérnöki könyv autó motor kiadványok

Műszaki


MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

 Művelődéstörténet  Világnézetek, A mitikus világkép és a mitológia, Ókor
Középkor,Újkor,Jelenkor,Mitológia és vallástörténet,Bibliográfia.

MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET


MŰVÉSZETEK

Művészetek


NYELVKÖNYV-NYELVÉSZET

NYELVKÖNYV-NYELVÉSZET


ORVOSTUDOMÁNY

Orvostudomány ösz. fn. Széles ért. azon tudományok, és tanok öszvege, melyek közvetlenül vagy közvetőleg az állati, nevezetesen emberi betegségek alapos ismeretére, s gyógyítására vonatkoznak, milyenek különösen: bonctan, növénytan, gyógyszertan, kórtan, a szoros ért. vett gyógytan stb. Forrás: szojelentese.com

Orvostudomány


PEDAGÓGIA

Pedagógia


POLITIKA

POLITIKA


PSZICHOLÓGIA


SPORT és JÓGA

SPORT és JÓGA


SZERELEM - SZEX

SZERELEM - SZEX


TÁRSADALOMTUDOMÁNY

TÁRSADALOMTUDOMÁNY


TERMÉSZETGYÓGYÁSZAT

Természetgyógyászat


TERMÉSZETTUDOMÁNY

Természettudomány


TÖRTÉNELEM

TÖRTÉNELEM


MAGYAR TÖRTÉNELEM

Magyar történelem


ÚTIKÖNYVEK- ÚTLEÍRÁSOK

ÚTIKÖNYVEK- ÚTLEÍRÁSOK


VALLÁS - BIBLIA - JUDAIKA

VALLÁS - BIBLIA - JUDAIKA


HADTÖRTÉNET

Hadtörténet



I. - II. ViILÁGHÁBORÚ

Száz évvel ezelőtt, 1914. június 28-án Ferenc Ferdinánd osztrák trónörökös látogatást tesz az Osztrák–Magyar Monarchia által 1908-ban annektált Bosznia-Hercegovina fővárosában, Szarajevóban. A végzetes vizit során Gavrilo Princip szerb diák agyonlőtte a főherceget és nejét. Arra hivatkozva, hogy a merényletet elkövető terroristát a szerb kormány támogatta, egy hónappal később, július 28-án az Osztrák–Magyar Monarchia hadat üzent Belgrádnak, és ezzel elkezdődött az I. világháború. Előzetes konzultációk alapján a bécsi udvar bízott abban, hogy II. Vilmos német császár az ügy érdekében mozgósítja Németország haderejét. Folytatás…. (forrás)


Az 1939 és 1945 közt tartó második világháború volt az emberiség történetének legpusztítóbb háborúja, mely a világ három kontinensén összesen 72 millió halálos áldozatot követelt. (Ebből 50 millióan Európában estek áldozatául a harcoknak, üldöztetéseknek, holokausztnak és nélkülözéseknek.) Összehasonlításképp: a második legpusztítóbb időszakban, az első világháborúban 15 millióan, a harmadik helyen álló vietnámi háborúban pedig 5 millióan haltak meg.Folytatás……(forrás)

I.VilágháborúII.Világháború





Honlap készítés